A tatárok -1241- által elpusztított Csongrádi földvár szerepét az újonnan épített szegedi királyi vár vette át…
A százötven éves török megszállás alatt Szeged szinte lakatlanná vált, s erősen hanyatlásnak indult a régebben bimbózó gazdaságunk, kultúránk. Ám ez nem mondható el a vallásról, hiszen a politika s az egyház állandó viszálya mellett csúcsosodott ki a protestantizmus. A török rémuralomtól 1686 – n szabadult meg városunk! Kossuth toborzó utjainak első állomása… Szeged volt!
Városunk folyója a Tisza, a vizek királynője!! Éghajlata mostanában huzamosan melegszik, s itt, a leghosszabb a napsütések száma! Ezért, a növényzete tartósan újjáalakult, s nagy kiterjedésű területei termőterületté formálódtak. Az ez által kialakuló virágzó gyümölcs kultúrák is ezt mutatják! Továbbiakban, meghatározóvá vált a fűszerpaprika, a gyümölcskultúrák fejlesztése, termelése. Sajnos, ezt az erőteljes fejlődést, az első világháborút követő Trianon kettészakítja. Azonban örömteli pillanat, hogy a Szegedi Egyetem 1921- n megkezdte sikeres tevékenységét. Vezető szerepünket a régióban a – országosan is – jól szervezett közlekedésünk, valamint a kimunkált kultúránk is meghatározza.
A polisz közlekedési útvonalainak kialakításban leírhatatlan szerephez jutott a só s az aranyszállítások útvonalának megszervezése, kialakítása. E feladat ellátását a római katonák felügyelték…!
Városunk elismertségét, hírnevét, az egyetemünk, a paprika, a szalámi, a sport (PICK) teszi világhírűvé!! A napfény városa 155 ezres lélekszámmal dicsekedhet! Hűséges társa, a Tisza folyó! Elválaszthatatlanok egymástól A sokat át – megélt város, a szerelmetes folyója jobb partján pöffeszkedik, míg Újszeged, a baloldalon kényezteti önmagát…
Büszkeséggel tölt el, hogy Szeged – oly jó kiejteni e szót – egyidős a magyar államalapítással!
A jelenlegi arculatát az 1879 – s árvíz utáni újjáépítés határozta meg! Tüdejét, a folyó, a platánok, a sétányok, a parkok, a szobrok, az emberek, és a zöld övezetek erősítik, s teszik kívánatossá, érzékiessé, a turisták előtt. Sétáló utcáját (korzó) a hajdani vára piacának szívéből – testéből hasították ki a XVlll. században.
Korzója arról is híres, hogy évi rendszerességgel itt tarják a különböző országos- régiós rendezvényeket, fesztiválokat, mint a világhírű Szegedi Szabadtéri Fesztivált, a sör, a bor, a paprika, a nemzetközi kézművesek gáláját, a gasztronómiai felvonulást… stb.! A platánok által átölelt, őrzött terület lenyűgöző épülete, a Polgármesteri Hivatal, s annak tornya, ami városunk jelképévé vált! Dísztermében kétszer is ülésezett az országgyűlés! Jellegzetes hídja a Sóhajok hídja, még Ferenc József tiszteletére épült 1883 –n. Nálunk több kiváló politikus is mondott lelkesítő beszédet, pl. Kossuth Lajos „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” és Tisza Lajos…
Egyetlen zsinagógánkat az Európában fellelhető zsidó templomok, közöl is, elsőként emlegetik! Szellemi atyja LÖW IMMÁNUEL főrabbi.
A Dugonics téri lakóházak – régi – az árvíz előtti hangulatot idézik, szinte panaszkodnak! Egyetemünk, a tér mellkasából emelkedik kíváncsian a pihenni vágyó látogatók felé. Szökőkútjának zenéje pihenésre csalogatja, csábítja a turistákat is. Névadója: DUGONICS ANDRÁS a magyar matematikai szaknyelv megalkotója.
A szerelem, a szenvedély építészeti csodája a FEKETE HÁZ! Az iskolai negyed központja. A lüktető aorta, az Aradi vértanúk terén utolérhető.
A polisz nagy hírű Hősök kapuját a déli oldalon kell keresni. Aba Novák Vilmos szobrászművész alkotása a háború iszonyát tárja elénk. A Dóm tér „az ezerszer áldott dómtér” közepén nyújtózkodik az isten felé a Fogadalmi Székesegyház, Európa egyik legszebb dómja! Talán a XX. sz. legcsodálatosabb egyházi építménye, amit, a szegedi polgárok fogadalomból építettek az árvíz után. A terv FOERK ERNŐ agyából pattant ki. E mesés építmény 1913 – 193O között épült. Szomszédságában a világhírű DÖMÖTÖR – torony szerényen húzódik meg. Születése a Xl – Xlll századra tehető. Misztikus árnyékában a Nemzeti Emlékcsarnok mintegy 1OO szobra hívogatja a polgárokat. Közelségében alkotott Szent- Györgyi Albert Nobel díjas orvos, ki szegediként kapta meg kutatásaiért a magas kitüntetést 1937- n, s ötven év múlva Oláh György Nobel díjas kémikus is…
A Szegedi Szabadtéri Játékok a nemzeti kultúránk zászlós hajója! A teret, – mint egy kis testvér – a szerb templom zárja le. Csipkeszerű képfala álomszerű rokokó ikonosztáza…
Ha ROOSEVELET tér, – Juhász Gyula, Tömörkényi István – akkor Közművelődési Palota! Móra Ferenc is volt igazgatója.
A Stefánia sétány gondolat világából magasodik ki a Szegedi Nemzeti Színház, – Vaszi Viktor karmester, Gregor József világhírű operaénekes – meghatározó épülete. A várkertből, Erzsébet királynő, azaz Sziszi, bájos, törékeny légies alakja szembetűnik. A hűsítő lombok árnyékában szinte észrevétlen marad az egykor szép napokat megélt vármaradvány a XVlll. Századból. A Kass szálló elhagyatott épületének sivárságából villan elő Dankó Pista nótaszerző fehér szobra…
.
-oil