Sziasztok

 A Délmagyarország napilap csörög rovata a SZIN óta a fesztiválok támadóitól, és gyáltalán a hangoskodástol, zajos...
Legutóbb a hegedűs bácsinak estek neki és nem állhattam szó nélkül, csütörtökön írtam a lapnak egy levelet, ezt olvashatjátok a mai lapban és itt: "Ismét eljött az ősz".
Ismét, mint minden évben megy a vita a lap hasábjain az utcai zenélésről.

Szeged ugye mediterrán város (lenne)

Turisták itt elköltött pénzéből (is) fejleszt(ene), ha a belváros lakói nem tennének állandóan keresztbe. Én megértem, hogy ők is pihennének és élhető városban laknának. De el kell fogadniuk, hogy az a hatalmas kényelem, hogy karnujtásnyira
van nekik minden(bank,patika,orvos) némi kompromisszumos megoldásokkal
kell hogy járjon. Ahogy az utcai zenészek nélkül elképzelhetetlen Párizs, Róma és a
turisták kedvenc városai, úgy városunknak is hozzátartozik színes kavalkádjához az utcai zenészek, valamint a fesztiválok. Nehogy már Pest szintjére jussunk, ahol az egyik kerületben már a vendéglátóhelyek se lehetnek nyitva este 10 után. Vagy a sokat nyavajgók a túristák és fesztiválozok által itt hagyott pénzt összedobják?
Kárász utca meg munka hely nem nyaraló övezet. A boltokban néha fűlsüketítően bömbölő zene nem zavarja a hegedűs ellen tiltakozókat?

Aki nem tudja el fogadni a fesztivál-hangulatot (utcazene, stb) annak nem hiszem hogy szegény hegedűs meg a fesztivál okozza a legnagyobb problémát.

Kovács István"

U.i.: mindenkinek ajánlom figyelmébe a legujabb utatási eredményeket. "Ha az alvó ember hallószerve olyan ingereket továbbít az agy felé, amelyek enyhén eltérnek a megszokott háttérzajtól, nem csupán a hallásért felelős kérgi területek normális reakciója marad el, hanem az agy többi területének intenzitását is "letekerik" ezek az ingerek - derül ki a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatásából, amelyet a Süddeutsche Zeitung című német lap ismertetett.

A kutatók véleménye szerint ez egy védekezési mechanizmus az ellen, hogy az alvó ember felébredjen. "Annak érdekében, hogy ne ébredjünk fel minden zajra, az agy letompítja vészjelzőit - szemléltette Philipp G. Sa:mann, a tanulmány egyik szerzője. - Ez az elfojtott állapot teszi lehetővé a folyamatos alvást".

Azok a területek, amelyek a zajt követően fékeződnek, alapesetben a vészreakciókért felelősek, vagy a mozgás kiváltásában van szerepük. "A védőmechanizmus természetesen a megszokottól csak enyhén eltérő ingereknél működik - magyarázta a kutató. - Az erős ingerek esetében - például, ha a saját nevünk hangzik el vagy megszólal az ébresztő - felébredünk".

Vizsgálatuk során a kutatók elektro-enkefalográffal (EEG) mérték az agyhullámokat, ezen kívül pedig funkcionális mágneses rezonancia tomográffal készítettek felvételeket az agyról. Így össze tudták hasonlítani az egyes területek aktivitását éber és alvó állapotban, zaj előtt és zaj után..